Még nyáron vettük a fejünkbe a barátnőmmel, hogy a szeptember 28-29-i hétvégén újra elmegyünk túrázni. Ki is néztünk egy konkrét ausztriai túrát, ami viszont betelt mire jelentkeztünk. Ez sem szegte kedvünket és már “csakazértis” megtartottuk ezt a hétvégét túrázós hétvégének, csak azt kellett elhatározni, hogy merre is induljunk.... Tovább »

16-17 éves lehettem, amikor a gimis “legjobbbarátnőmtől” kaptam egy kis piros babazoknit ajándékba. Akkortájt sokat beszélgettünk arról, hogy mi lesz ha majd felnőttek leszünk, feleségek, anyukák. Mint sok legjobbbarátnő, elképzeltük, ahogy együtt tologatjuk a babakocsiban a babáinkat, játszótérre megyünk meg ilyesmi. Tinikoromban sokat álmodoztam arról, vajon mennyi gyerekem lesz. Nyolc, mindig ezt mondtam, persze viccből,… Tovább »

..míg el nem telt egy év. Pár napja berobbant a médiába a “hatalmas hír”, hogy luxusfeleség(?? Vivien válik. Persze az instagramján jelentette be, nyilvánosan, és persze kéri a nyilvánosságot, hogy ne zaklassák, mert ez az ő magánügye (remélem átjön az ellentét). Ez a része nem is olyan érdekes, hiszen sokan használjuk az instagramot sok mindenre,… Tovább »

“Az akadályok valójában lehetőségek, hogy teszteljük önmagunkat, új dolgokat próbáljunk ki, és végül diadalmaskodjunk” (Ryan Holiday)   Nem is találhatnék ide illőbb idézetet, mint a fenti. A múltheti spartan terepfutó verseny tökéletesen megmutatta, hogy mire vagyok képes, ha elhiszem, hogy képes vagyok rá. De hogyan is kerültem én egy spartan race-re? November tájékán dobta fel az… Tovább »

Az év első napján határoztuk el a barátnőmmel, hogy január végén elmegyünk egy szervezett túrára, azzal a csapattal, akikkel tavaly nyár elején már részt vettünk egy kisebb, 3 kilométeres túrán a Fóti-Somlyó tanösvényen, ami szintén nagyon tetszett mindkettőnknek. A képlet nagyon egyszerű, a túrákat a Túrafüggő blogot vezető társaság szervezi, náluk kell jelentkezni, a megadott… Tovább »

Hét elején kezdtem el érezni, hogy kezdek kicsit gyengélkedni, az az érzés, amikor nem vagy úgy igazán beteg, de a közérzeteden már érződik, hogy valami közeledik. Aztán kis torokkaparás, kis orrfolyás. Na, ilyenkor szoktam én általában visszavenni. Ez bejönni látszik, mert hála az égnek, évek óta nem voltam úgy igazán beteg, pár nap köhögéssel, tüsszögéssel,… Tovább »

Kezdhetném azzal, hogy nagyon rég írtam erre a blogra és a 2019-es évem egyik fogadalma, hogy többet fogok írni és ezzel foglalkozni, de… de nem szoktam fogadalmakat hozni azaz legtöbbször nem évváltáshoz kötve, hanem akár az év közepén is. Az írás egyébként is mindig a listámon szerepel, csak sajnos idő jut rá kevés. Viszont nemrég… Tovább »

Múlthéten kivettem egy nap szabadságot és lementünk Anyukámmal Tatabányára meglátogatni a Nagyimat és Papámat, aki március óta idősek otthonában él. Évekig Nagyim ápolta őt, de ahogy erősödött a demenciája, hol nem emlékezett arra, hogy hol van, hol agresszív lett és közben az általános egészségi állapota is folyamatosan romlott, Nagyim úgy érezte, hogy nem bírja tovább,… Tovább »

A minap egyszercsak azon kaptam magam, hogy azon gondolkozom, miért butaság méregetni a különböző szeretet típusokat, hiszen ahányféle emberi kapcsolat létezik, annyiféleképpen tudunk szeretni. Egész másképp szeretem a férjem/feleségem, mint a testvéreimet vagy, mint a szüleimet. Nem szeretem egyiket jobban, a másikat kevésbé, de teljesen másképp szeretem őket. Gondoljunk csak bele, mennyire fura lenne, ha egy… Tovább »

Bár a cím kicsit csalóka, hiszen nem túráztuk körbe Montenegrót, viszont mivel sikerült az ország egyik legtávolábbi városába mennünk nyaralni, úgy érzem mégis helytálló. A férjem persze 10 perc alatt összedobta a cuccait, én éjfélig pakolgattam, rossz szokásom, hogy amikor összepakolok egy-egy utazásra, akkor tör rám az olthatatlan szelektálási vágy is. Megtalálok rég elfeledett ruhadarabokat… Tovább »