{"version":"1.0","provider_name":"noiportre.cafeblog.hu","provider_url":"https:\/\/noiportre.cafeblog.hu","author_name":"rkatka","author_url":"https:\/\/noiportre.cafeblog.hu\/author\/katasa\/","title":"A h\u00e1ladoboz","html":"<p>\u0150 itt az \u00e9n \"h\u00e1ladobozom\":<\/p>\r\n<p style=\"text-align: justify\"><img class=\"size-medium wp-image-283 aligncenter\" src=\"https:\/\/noiportre.cafeblog.hu\/files\/2018\/05\/IMG_6288-e1526314789341-225x300.jpg\" alt=\"\" width=\"225\" height=\"300\" \/><\/p>\r\n<p>Tudom, ez nem is doboz, hanem egy bef\u0151ttes \u00fcveg, kicsit feld\u00edsz\u00edtve, m\u00e9g az esk\u00fcv\u0151nkr\u0151l mentettem meg. Fogalmam sincs, hogy hol van a t\u00f6bbi, ak\u00e1rhogy pr\u00f3b\u00e1lok visszaeml\u00e9kezni, nem tudom, hogy hov\u00e1 raktuk \u0151ket. Nem csod\u00e1lom, hajnali 5 k\u00f6r\u00fcl fek\u00fcdt\u00fcnk le \u00e9s reggel 8-ra ment\u00fcnk vissza pakolni.. F\u00e1radtak voltunk, egy kicsit.<\/p>\r\n<p>Az\u00e9rt h\u00edvom h\u00e1ladoboznak, mert a h\u00e1la\u00fcveg nekem olyan h\u00fcly\u00e9n hangzik, a h\u00e1la bef\u0151ttes\u00fcveg meg m\u00e9g ink\u00e1bb. B\u00e1r akkor m\u00e1r kinevezhetn\u00e9k egy igazi dobozt is, de nem akarom lecser\u00e9lni az \u00fcveget, ami megj\u00e1rta az esk\u00fcv\u0151nket.<\/p>\r\n<p>Koll\u00e9gan\u0151mt\u0151l\/bar\u00e1tn\u0151mt\u0151l j\u00f6tt az \u00f6tlet, amikor \u00e9pp egy rosszabb id\u0151szakban voltam \u00e9s arr\u00f3l besz\u00e9lgett\u00fcnk, hogy olyan j\u00f3 lenne visszaeml\u00e9kezni olyankor a j\u00f3 dolgokra, melyeket sajnos hajlamos az ember elfelejteni, amikor nincs igaz\u00e1n j\u00f3 passzban. Ekkor mondta, hogy neki van egy ilyen kis \u00fcvege, amiben gy\u0171jti azokat a sz\u00e1m\u00e1ra fontos, j\u00f3 dolgokat, melyek\u00e9rt h\u00e1l\u00e1s, melyek \u00e9v k\u00f6zben vele t\u00f6rt\u00e9ntek. Aznap, miut\u00e1n hazamentem, \u00e9n is megnyitottam a \"h\u00e1ladobozomat\".\u00a0<\/p>\r\n<p>Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb beleraktam az els\u0151 cetlit, rajta a d\u00e1tum: \"2018.01.22, el\u0151l\u00e9ptetnek!\", de az\u00f3ta m\u00e1r t\u00f6bb is beleker\u00fclt, olyan apr\u00f3s\u00e1goknak t\u0171n\u0151 dolgokkal, mint \"elh\u00edvtak egy t\u00e1ncel\u0151ad\u00e1sra \u00e9s nagyon j\u00f3l \u00e9reztem magam\", \"\u00fajra j\u00f3t nevett\u00fcnk egy\u00fctt a f\u00e9rjemmel\", \"megdics\u00e9rt\u00e9k a ford\u00edt\u00e1somat\", \"minit\u00fara\", \"s\u00fct\u00f6get\u00e9s a tes\u00f3kkal\", \"t\u00f6k j\u00f3t motoroztunk egy\u00fctt\" od\u00e1ig, hogy \"lefutottam 9 kilom\u00e9tert\" \u00e9s legut\u00f3bb, hogy \"ma v\u00e9gre adtam v\u00e9rt\".<\/p>\r\n<p>Nem sz\u00e1m\u00edt, hogy milyen kicsi az a dolog, hogy \u00e9ppen csak ettem egy j\u00f3t, megf\u0151ztem egy \u00e9telt, amit addig sosem vagy \u00e9pp valami igaz\u00e1n nagy, meghat\u00e1roz\u00f3 dolog t\u00f6rt\u00e9nt velem, fel\u00edrtam, hogy ha \u00e9ppen kicsit rosszabbul \u00e9rzem magam, el\u0151vegyem \u00e9s elolvassam \u0151ket. S\u0151t, min\u00e9l kisebb, min\u00e9l egyszer\u0171bb egy dolog, ann\u00e1l jobb, mert ez azt jelenti, hogy azokat a mindennapi, kis dolgokat is \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck, melyek nap, mint nap t\u00f6rt\u00e9nnek vel\u00fcnk. Mert h\u00e1t v\u00e9g\u00fclis ezek a legfontosabbak nem? Biztosan h\u00fcly\u00e9n hangzik \u00edgy 30 \u00e9vesen, de ahogy \u00f6regszem, egyre ink\u00e1bb veszem \u00e9szre magamon, hogy a kicsinek t\u0171n\u0151, mindennapi dolgoknak sokkal jobban \u00f6r\u00fcl\u00f6k, mint valami grandi\u00f3zus esem\u00e9nynek. Azok is kellenek persze, ha eljutunk ny\u00e1ron Egyiptomba \u00e9s rem\u00e9lem eljutunk, \u00e9s lesz lehet\u0151s\u00e9gem tevegelni p\u00e9ld\u00e1ul, biztosan fel fogom \u00edrni egy kis cetlire \u00e9s bedobom az \u00fcvegcs\u00e9mbe, mint egy \u00f6r\u00f6k eml\u00e9ket.<\/p>\r\n<p>De sz\u00e1momra az \u00e9let \"j\u00f3s\u00e1ga\", boldogs\u00e1ga m\u00e9gsem ezeken a nagy esem\u00e9nyeken m\u00falik, hanem sokkal ink\u00e1bb az \u00e9let mindennapi dolgain. Hogy nemsok\u00e1ra nagyn\u00e9ni leszek (\u00fajra :)), ez mondjuk az egyik legnagyobb dolog a vil\u00e1gon, nem tudom szavakkal le\u00edrni, hogy mennyire v\u00e1rom, hogy megl\u00e1thassam az arc\u00e1t annak a kis emberi l\u00e9nynek, aki jelenleg m\u00e9g p\u00e1r napig-h\u00e9tig a tes\u00f3m has\u00e1ban van. Vagy ha meg tudtam szervezi \u00fagy a f\u0151n\u00f6k\u00f6m napj\u00e1t, hogy el\u00e9gedett \u00e9s mindenre jutott ideje, amire kellett. Ha tudok egy olyan vacsit csin\u00e1lni, ami t\u00f6k j\u00f3l siker\u00fclt. Ha egy neh\u00e9z id\u0151szak ut\u00e1n \u00fajra \u0151szint\u00e9n egym\u00e1sra tudunk nevetni a f\u00e9rjemmel. Hogy ott tudtam lenni, amikor a 10 \u00e9ves kis\u00f6cs\u00e9m, aki \u00e9pphogy most sz\u00fcletett, felv\u00e9telizett, hogy tudtam neki adni egy puszit, miel\u0151tt elkezdte \u00edrni a feladatsort.<\/p>\r\n<p>R\u00e9gen szerettem volna vil\u00e1gutaz\u00f3 lenni, rengeteget \u00e1lmodoztam arr\u00f3l, hogy bepakolok egy h\u00e1tizs\u00e1kba, elindulok egy ir\u00e1nyba \u00e9s onnan majd megl\u00e1tjuk mi lesz. Ma m\u00e1r nem erre v\u00e1gyom, h\u00e1l\u00e1s vagyok a sorsnak, hogy volt lehet\u0151s\u00e9gem k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is \u00e9lni, ott-onnan utazni \u00e9s b\u00e1r nagyon szeretek \u00faj orsz\u00e1gokat\/v\u00e1rosokat\/kult\u00far\u00e1kat megismerni \u00e9s rengeteg helyre szeretn\u00e9k m\u00e9g eljutni, orsz\u00e1gon bel\u00fcl \u00e9s k\u00edv\u00fcl, ezt ma m\u00e1r egy \"extra szolg\u00e1ltat\u00e1snak\" \u00e9rzem. Ha siker\u00fcl, az az \u00e9lett\u0151l kapott b\u00f3nusz. Nem is tudom, hogy hogyan lehetne a legjobban megfogalmazni.. Egyszer\u0171en csak \u00e9rt\u00e9kelni szeretn\u00e9m azt, ami \u00e9ppen van. Ugyan\u00fagy \u00f6r\u00fclni annak, ha a Balaton vagy a Fert\u0151-t\u00f3 partj\u00e1ra jutok el, mint ha a V\u00f6r\u00f6s-tengerhez. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenn\u00e9nek v\u00e1gyaim, c\u00e9ljaim, amiket szeretn\u00e9k megval\u00f3s\u00edtani. Nagyon szeretn\u00e9k p\u00e9ld\u00e1ul v\u00edzparton \u00e9lni, ez n\u00e1lam az \"ultimate dream\", sz\u00f3val egy olyan \u00e1lom, ami ha megval\u00f3sul, nem nagyon lehetne egy rossz szavam sem az \u00e9lethez.. De nem lehet az \u00e9letet, az \u00e9letemet att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en boldognak nevezni, hogy megval\u00f3sul-e ez az \u00e1lom. \u00cdgy teh\u00e1t, ha csak \u00e9ppen olyan v\u00e1rosba siker\u00fcl k\u00f6lt\u00f6zn\u00fcnk, ahol egy\u00e1ltal\u00e1n van t\u00f3, m\u00e1r boldog leszek, de ha olyan domboldalba, ahonnan gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 a naplemente, akkor is.<\/p>\r\n<p>De, ami a legfontosabb \u00e9s biztosan k\u00f6ze vannak ennek ahhoz, hogy tavaly lettem 30 \u00e9s, hogy f\u00e9rjhez mentem, hogy nagyon szeretn\u00e9k egy olyan csal\u00e1dot, ahol tisztelj\u00fck egym\u00e1st, gyerek a feln\u0151ttet, feln\u0151tt a gyereket, ahol szeretj\u00fck egym\u00e1st, nem csak mondva, hanem a tetteinkkel, olyan anya szeretn\u00e9k majd lenni, akihez b\u00e1rmikor, b\u00e1rmivel fordulhatnak a gyerekei, minden \u00f6r\u00f6m\u00fckkel, minden b\u00e1natukkal, minden f\u00e9lelm\u00fckkel, ahol elfogadjuk egym\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geit, hib\u00e1it, s\u0151t \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck azt, tanulunk bel\u0151le.<\/p>\r\n<p>Ez m\u00e9g a j\u00f6v\u0151 zen\u00e9je, ha rem\u00e9lhet\u0151leg nem is a nagyon t\u00e1voli j\u00f6v\u0151\u00e9. Addig is rem\u00e9lem, hogy m\u00e9g nagyon sok cetlit fogok tudni dobni az \u00fcvegcs\u00e9mbe.<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/noiportre.cafeblog.hu\/files\/2018\/05\/IMG_6288-e1526314789341-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}